Az elsö dokumentált Nárayk 1550-töl

Az eddig a legrégebbi káptalani összeírások, melyek a Vas megyei Levéltárban fellehetök, és az 1554-es nemesi összeírás több nemes Náray család családfájátnak levezetését tette lehetövé 1550 és 1600 között. Itt meg kell említenünk, hogy nyolc családföt találtunk ebben a generációban a legutolsó azonosítható ösök között, mely Nárayk közötti rokoni viszony nem teljesen világos, viszont kortársak voltak: Ns. Náray Orbán (meghalt 1563 és 68 között), Ns. Náray Mihály (meghalt 1553 körül), Ns. Náray Pál (meghalt 1583 elött), másik Ns. Náray Mihály (meghalt 1591 után), Ns. Náray Péter (meghalt 1565 elött), Ns. Náray Benedek (meghalt 1576 elött), Ns. Náray Miklós (meghalt 1580 körül) és Ns. Náray Vid (meghalt 1578 elött).

Kattintson rá bármelyik itt elöforduló névre ahhoz, hogy a leszármazottait megtkintse, vagy keresse meg az adatbázis általános névjegyzékében a keresett személyt. Ez a web oldal jelenleg csak Náray Orbán leszármazottait veszi számba.

Egy régi okmány, melynek sem írója sem pedig keletkezésének pontos idöpontja nem ismert, de melyet a hatóságok elfogadtak eredetinek a Nárayk által 1757-ben benyújtott nemességigazolási per folyamán, így foglalja össze a család tevékenységét 1552-töl fogva:

Nárai Família, a mélly Nárai néven hivattatik, az maga réghiségének és Nemességének meg bizonyítására és világosítására, insta Puncta, Primum & Septimum .......... producállja in Anno 1552 celebrált Bíróiákrul super communi Inquisitioné emonált Adjudikációját Sub Nş 167 et Letra B: Midön az Eleink, úgy mint Náray Orbán, Náray Benedek, Náray Péter, Náray Páll, Náray Lénárd, és azoknak Attyafiai, Öcsei és Báttyai, mint Actorok, az magok neve alatt, a Tornyi és Dozmárki Compossessor Urakkal, úgy mint Raiki János és Gábor, Sárkán Antal és többek, mint Inkattusok ellen törvénykedtek; A melly Processust continuativé follytatták fönt írtt Náray Orbán fia Márton, Péter fia János, Benedek fia másik János, Páll fia Farkas, a mint azon Adjudikatóriának Dorsalejábul ki tetszik.
Továbbá 1578-ban a tabuláns Processust az Eleink férre tévén, úgy mint Náray Mihálly, Náray Lénárd, Miklós, Péter item, fönt említett öregbik János és ifjabbik János, Item Jakab, Item másik Mihálly Vid fia, Boldizsár Christoff fia; Gergelly, Farkas, Márton Orbán fia, Item másik Márton Mihálly fia, mint Actorok az fönt nevezett Compossessor urakkal Compromissumra léptenek, hogy Itélö Mester elöt Causájukat follytathassák, ut patet ex producto sub litora O. A miretis Azon Compromissum mellét jam recintioribus Amig, úgy mint circa Annum 1700 azon Processust már mink, az maguk neve alatt, nemellyékünknek pedig az Attya, továbis ugyan csak mint Actorok, akkorbéli Itélö Mester, most Consilianius, Felsö Büki Nagy István Uram elöt a sokszor nevezett Compossessor Urak ellen follytattuk, és törvénykedtünk, a mint eziránt méltoztatnak emlékeznyi, mind fönt irtt Consilianius Ur, ez mind pedig az mostanyi Deputátioban lévö Urak.
Továbbá, ugyan in ordine ad Punctum Septimum Ickere, producallyák de Sadria Judyci Comittus Castriferrei, Anno 1586 költ Pör follyta levelet, sub n. 1 a midön Náray Péter, Náray György, Náray Lénárd, és töb Nemessek Náray, mint Actorok Dráskovics György, Cardinális kalocsai Érsek és Györi Püspök ellen törvénykedtek, continuálván a Processust etiam Anno seguenti 1587.
Tandem in Anno 1654 annak Succesora Püski János, kalocsai Érsek, Györi Püspöksége alatt a többi Nemesek közül Náray Gergelly idejében, azon Controversiának és Processusnak Compromisso medianté véget értek, és határ hányásokkal terminálták, ut patet ex litens antsenticis hujus Commitattus Sub n. 2.
Mind ezekbül ki teszik Náray Familiának réghisége és az fönt irtt esztendöktül való predexistentiáia, az említett elsö Punctumnak continentiáia szerint; és jóllehet az réghi originális levelünk a Tüz és had miatt ell vesztettek, mind az által azon Punctumnak tenora szerint, nem csak Attyai, hanem Eleinktül, fi ágrul maradott és osztál szerint reánk szállot, össi jószágunkbúl való Pórtiónkat, kiki az ö facultása és successiojához képest, ugyan Nárai neven neveztetett hellységben mostis örökössen bírjuk.
Qcudal ezekhez, hogy Familiánkbúl ennek elötte más féll saculummal Eleink az Tekéntetes Nemes Vármegye Szolgálattyában Bírói hivatallyban foglalatoskodtak; úgy mint circa prescripta Annorum 1552. Náray Mihálly, annak utánna Náray Gáspár, Náray György, másik Náray Mihálly, és öregbik Náray Péter mind Bírói Hivatallyban szolgáltak ezen Tekéntetes Nemes Vas Vármegyének. Mind ezeket a Tekéntetes Nemes Deputátio méltoztatván considerátioban vennyi kegyessen, ajánlyák az említet Nemessek a Tekéntetees Deputácio gratiájában alázatossan magokat, hogy az Elsö, és Hetedik Jodelé Punctumok beneficiumjával az Tekéntetes Nemes Vármegye Patrociniumján meg maradhassanak.

A Nárayk mindíg is hösiesen megvédték a tulajdonukat, legyen az föld, jószág vagy bármi egyéb. Ezt bizonyítja több perirat is, ami a szomszédokkal szembeni birtokvitákat vagy tulajdonjogi kérdéseket tárgyal. Ezen írások egyike szerint a család harciasan megvédte a nemzetségük birtokaihoz tartozó erdöt. Nárai falu határában a Pozsony felé vezetö út mellett elterülö erdörészeket Sárkány András, a Torony-vár ura el akarta birtokolni. Ezt a családfö nem hagyhatta annyiban, úgyhogy négy fiával maga ment kikergetni a betolakodókat. Mivel szép szerével nem ment, kardélre hányták vagy megsebesítették a szomszéd embereit. A „részletes csataleírás” – öt Náray nyolc lator ellen – a sebesültek tanuvallomásából derül ki és az azt követö birtokperböl, mely végül is a család javára dölt el.

Egy másik érdekes peranyag a Bornemissa-kkal folytatott összetüzés oka. Itt a problémát az okozta, hogy a szomszédos Bornemissa család Nárai falu határában a falutól délre fekvö erdöböl elhajtott 32 szarvasmarhát. Természetesen a család a már szokásos robbanékony stílusban oldotta meg a problémát, visszaszerezték az „elorzott jószágot” és perben megállapíttatott, hogy ez az erdö is a család örökös tulajdona. A csatákban edzett, kardforgatásban jártas férfiak azonban nemcsak otthon csillogtatták meg tudásukat, hanem a török elleni harcokban is.

A nagy tüzvész:

A latin nyelvü ránk maradt és eddig felkutatott iratokból kiderült, hogy 1583-ben egy nagy tüzvész pusztított Náraiban, mely során megsemmisült a családi okmányok nagy része, többek között a birtoklevelek és az öseinknek adott nemesi adománylevél is. Így a család taktikát váltva írásos kérelemmel fordult II. Rudolf osztrák császárhoz, hogy ismerje el nemesi rangjukat és novadonációs (újra-adományozási) levélben erösítse meg birtokaik tulajdonjogát. Ebböl az évböl két kölönbözö novadonációs okirat is létezik, melyet a császár állíttatott ki a család két ágának külön-külön. Ezekböl az iratokból könnyen fel lehet térképezni az akkori családtagokat, tekintve hogy minden nagykorú (21. életévét betöltött) férfit és az azok közötti családi kapcsolatot az okmányok megjelölnek. Így viszonylag komplett kép tárul elénk az akkori családi helyzetröl és a családi szálakól. A Nárayk térségböl való nagyobb mértékü kiáramlása a török harcok közeledtével indult meg és a három részre szakadt Magyarország ideje alatt erösödött fel. A katonai szolgálat teljesítése sokszor meg is követelte az elköltözéseket, áttelepüléseket, mint ahogy az Vitézlö Nárai Náray György esetében is történt, akit Légrádra helyeztek 1623-ban majd pedig 1634-ben Obervajdának neveztek ki.

Református vagy katolikus?

A török idök alatt a család több illusztris tagja is megkapta az Vitézlö (Egregius) elönevet a csatákban nyújtott kimagasló katonai teljesítményéért. Ebben az idöben a Nárayk egy része áttért a katolikus vallásról a református hitre. Ennek a változásnak az oka az volt, hogy a három részre szakadt Magyarországon a törökök által meg nem hódított nyugati országrészben az egyházi adót az osztrák területeken lévö püspökök kezdték el szedni. Rövid idön belül már nemcsak az egyházi adót hanem a királynak járó más adókat és katonai sarcot is kivetettek Bécsböl ezekre a magyar területekre. Ettöl az egyre növekvö anyagi tehertöl több magyar nemesi család is szabadulni akart, különösen mivel a létbizonytalanság is egyre nött: a nemes harcolt, a jobbágy harcolt, sok föld maradt parlagon és úgy látszott, hogy a csatározásnak se vége se hossza. A Nárayk felismervén ezt a „kiskaput” már az 1500-as évek második felében áttértek, ettöl kezdve a család egyik része reformátussá vált.