Náray György Obervajda

Családszakadás:

A család történetéröl sok írás maradt fenn, amelyet én két nagy csoportra osztok: az elsö csoportba az 1623 elötti iratokat soroltam, mert ekkor a család – legalábbis a nagyobb része – még együtt van, habár már szétszórva vannak Vas Vármegyén belül és néhányuk már átköltözött Zala Vármegye északi részébe. A másik csoportba az ezt az évszámot követö okmányokat osztottam, mert ez az elsö eset, hogy valaki a családból átköltözött az ország másik részére, egészen délre. 1623 azt az esemény jelöli, amikor Nárai Náray György Zala megyei szolgabíró György nevü fiát Légrádra helyezték katonai szolgálatra, majd pedig röviddel utána katonai bánná (obervajda) nevezték ki. Itt azt is meg kell említenünk, hogy az apa végrendeletéböl egyértelmüen kitünik, hogy utolsó akaratának kedvezményezettje harmadszülött fia György volt, aki szántón, legelön és patakon kívül egy nemesi kúriát kapott örökségül, megelözve ezzel testvérbátyjait. Mivel atyja halála után nevezték ki bánná a délvidékre, 1636-ban így eladta teljes örökségét jogaival együtt testvérbátyjának Mihálynak 200 arany forintert. Ezzel a megyéböl való kiköltözése véglegessé vált. A török harcok befejeztével innen áramlott tovább a család (Vitézlö Nárai Náray György katonai bán unokái) Somogy- illetve Baranya Vármegyébe, majd röviddel ezután a következö generációból már Tolna Vármegyében is megtelepedtek és nemességüket kihirdették. A Vas Vármegyében maradtak közül többen áttelepültek még a harcok alatt a békésebb Nyitra Vármegyébe, majd a török idök után Pesten is megjelentek a Nárayk valamilyen állami hivatalt vállalva.