A Nárai Náray család részletes leírása

Náraiból illetve a vármegyéböl való távozásnak más okai is voltak. Mivel az örökösödési törvény egyenlö elosztást részesített elönyben a törvényes utódok között (mint ahogy ezt már tárgyaltuk korábban is) a család nagyobb részének elszegényedése a XVI. századra tehetö. Különösen az egyik ágban, ahol a bö gyermekáldás és a földek egyenlö elosztása az ösi birtok elaprózódásához vezetett. A XVII. században a család több tagja már kénytelen volt jelzálogba adni telek nagyságúra zsugorodott „birtokát” és jobb híján más megyébe vándorolt ki állami hivatalt vállalva. A másik ág elszegényedése kicsit lassabb volt részben a kevesebb utód és a nem mindíg igazságos végrendelkezések szülte végeláthatatlan pereskedések és el nem fogadott ítéletek miatt; részben pedig a családfö okos „család-politikája” következtében, ami azt jelentette, hogy az elsö szülött fiút elönyben részesítette végrendeletében a többi utódjával szemben, viszont a másod- vagy harmadszülött fiait katonai, egyházi vagy államigazgatási pályára segítette. Idövel ez hagyománnyá is vált a családban. Az viszont tény, hogy a család ezen ága is elszegényedett a XVIII. századra.

Mindezt figyelembevéve nem lehet csodálkozni, hogy például egy 1754-ben végzett nemesi összeírásnál Náraiban 10 egytelkes nemes Náray családot találunk, a vármegyében pedig ugyanezen évben összesen 13-at. Így az 1700-as években a Vas Vármegyében maradt Nárayk már kénytelenek voltak hivatalt vállani.

Az elókelö hivataloktól a kishivatalokig

A családban az állami hivatalok vállalásának kezdetei a XV. századra nyúlnak vissza, amikoris többen „kijelölt királyi ember” funkciót töltöttek be, és más nemesek beiktatásánál a király illetve az adminisztráció képviseletében adtak át földbirtokot, adománylevelet és címert a kedvezményezetteknek. Másik gyakori „foglalkozás” volt a bírói állás vagy a megyei esküdti poszt. 1552 és 1700 között a család öt tagja töltött be Vas Vármegyében szolgabírói vagy alszolgabírói pozíciót. A XVI. századtól megnövekedett az egyházi pályát választók száma, illetve kincstárnokok, adószedök, katonák és ügyvédek is kerültek ki a családból. A XVIII. században pedig azt is tapasztalhatjuk, hogy többen helytartókká, jószágigazgatókká vagy személyi titkárrá váltak más nemesek birtokain, a katonai pálya mint legkedveltebb foglalkozás mellett. A XIX. és XX. századra a család nagy részének életmódja már nem nagyon különbözött a paraszti rétegtöl: nemesi rangjának köszönhetöen nem kellett adót fizetniük, de viszonylag kis kiterjedésü földjeik hozamaiból éppen hogy csak meg tudtak élni és csak néhány napszámost tartottak. A katonaság mint opció mellett megjelentek új foglalkozások is, mint például sebész, vasúti alkalmazott vagy iskolai oktató.