Néhány híres Náray

A család nemcsak a Nárai község és Vármegye életében töltött be fontos szerepet hajdanában, hanem több megemlítésre méltó érdekes ember is kerül ki a Nárayk közül az évek során: Idörendi sorrendban haladva az elsö általam talált híres Nárayk az általuk betöltött föszolgabírói vagy alszolgabírói hivatalnak köszönhetöen tüntek ki. 1552 és 1700 között, mint ahogy már korábban kitértünk rá, ezt a tisztet viselte Vas Vármegyében Náray Mihály (1552 körül), Náray Gáspár, Náray György (1600 és 1620 körül), Náray Mihály II (1653 körül), és Náray Péter (1700 körül). 1695-ben Náray László Érsekújváron Nyitra Vármegyében lett föszolgabíróvá kinevezve. 1623-ban költözött Légrádra Náraiból és 1634-ben nevezték ki katonai bánnak a délvidékre Vitézlö Nárai Náray Györgyöt.

A család katolikusnak maradt ágából került ki Náray György (1645-1699) nagyszombati kanonok, aki a török dallamvilágból és magyar egyházi énekekböl merítve énekes könyvet írt. Magyar és latin nyelven több könyve is megjelent, az énekeskönyv ma a Pannonhalmi Föapátság Könyvtárában tekinthetö meg. Valamint Náray József(1746? -1804) egri kanonok, aki elismert egyházi író volt. Megemlíthetjük még Náray Dániel (1778-1850) kegyesrendi áldozópapot, aki mint a Kecskeméti Egyetem vice-rektora halt meg.

Náray Imre ügyvéd, szül. 1818. máj. 18. Pécsett (Baranyamegye); szülohelyén végezte iskoláit és 1841-ben Aradon telepedett le, 1842-ben váltójegyzo, majd tiszteletbeli megyei alügyész lett. 1848-ban megválasztatott megyei elso alügyésznek és Arad ágyúztatása miatt a megyei raboknak Szent-Annára leendo átkisérésével bízatott meg. 1849-ben nemzetori fohadnagy volt és Kossuth Hirlapjának levelezoje; még azon évben az aradi vészbiróságnál mint közvádló muködött. A szabadságharcz után 1851-1853-ig Josefstadtban politikai fogoly volt; onnét kiszabadulva, 1858-ig rendori felügyelet alatt állott és ügyvédi gyakorlattól is megfosztatott. Ily körülmények közt az orvosi tudományok tanulmányozására adta magát; a hasonszenvészettel rendszeresen foglalkozott és gyógyított is. Mint városi törvényhatósági képviselo, az aradi ügyvédi kamara és a lövészegylet elnöke, az országgyulési függetlenségi párt alelnöke. Arad népszeru polgárai közé tartozott és az 1881-84. országgyulésre képviselonek is megválasztatott. A lipcsei központi általános hasonszenvi tudós társaság munkájáért oklevéllel tisztelte meg és tagjának választotta. Meghalt 1882. szept. 12. Aradon.

Náray Ignác fia Náray Antal író volt, 1824-ben jelentette meg a „Máré vára” címü könyvét és az ö nevéhez füzödik Shakespeare Romeo és Júlia darabjának elsö magyar nyelvü fordítása is. A század elején Aradra költözik, az ö fia Iván szintén író és költö. A családból származik Náray Dezsö regényíró és müfordító is.

A müvészetek területén is találhatunk „családtagot”. Náray Aurél (1883-1948) naturalista festö 1924-ben az USA-ban is kiállított, több remek korabeli kritikát kapott, néhány müve ma a Nemzeti Galériában tekinthetö meg.

Ma hazánkon kivül találunk még Náray-kat a történelmi Magyarország területein: Szlovákiában, Horvátországban, Romániában valamint Spanyolországban, Kanadában, az USA-ban és Ausztráliában.